Képzeljük csak el, hogy napi bevásárlásunk közben kedvenc szupermarket-láncunk képviselői kifejezetten arra bíztatnak, hogy ugyan vigyük már el tőlük a rajtuk maradt termékeket és ha nagyon muszáj, ezért akár még fizetni is hajlandóak. Az energiatőzsdén jelenleg egyre gyakrabban valami nagyon hasonló történik. A napközbeni órákban ugyanis (amikor a hazai piacon egyre nagyobb számban jelen lévő napelemek elérik a csúcsteljesítményüket) jelentős kínálati többlet van a piacon, emiatt pedig egyre több szereplő akár negatív áron is hajlandó megszabadulni az általa termelt energiától. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért éri meg ez egyáltalán bárkinek?
Negatív árak kialakulásának okai
A hazai megújuló-energia szektor jelentős része jelenleg is az úgynevezett KÁT támogatási rendszer keretein belül működik, amelynek lényege, hogy az üzemeltető garantált (fix) árat kap az általa megtermelt villamos energiáért, amelynek követketétben nem feltétlenül szükséges a nagykereskedelmi árak változásához igazítani a termelését. Egy másik ok lehet, hogy a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához szükséges, úgynevezett rendszerszintű szolgáltatásokból származó kapacitás díj bevétel kompenzálja a veszteséget a negatív áras órákban. Ezek mellett, illetve az előző pont kiegészítéseként lehetnek olyan erőművek, amelyeknek még ilyen (negatív) árak mellett is megéri termelni ahelyett, hogy leállítsák működésüket.
Extrém alacsony árak
Az idei évben nem kellett sokat várni a kiemelkedően alacsony árak megjelenéséig sem, ugyanis május 12-én (vasárnap) a napközbeni órákban a piaci várakozásokat is jelentősen meghaladó, mínusz 100-150 EUR/MWh-s árak alakultak ki a hazai energiatőzsdén. Ez az eset kiválóan példázza, hogy a mostani helyzetben egy-egy kisebb esemény is jelentős kilengéseket okozhat. Május 9. (csütörtök) után – amely Nyugat-Európa nagy részén munkaszüneti nap volt – alacsony igény és magas megújuló energiatermelés jellemezte a kontinens nyugati felét, míg keleten mérsékelt termelés mellett megszokott kereslet jelentkezett. Ezek alapján, a piaci logikának megfelelően alapvetően nyugat-kelet irányú áramlások dominálták a kontinenst, melyeknek Magyarország is fontos szereplője. Egy országon belüli karbantartás miatt, azonban május 12-én korlátozni kellett a magyar-szerb határkeresztező kapacitást, így a nyugaton megtermelt olcsó villamosenergia nem tudott a keleti régióban hasznosulni. Az egyébként is jellemzően alacsony rendszerterhelésű májusi vasárnapon (amikor még a klímák fogyasztó hatása nem jelentkezik, de a naperőművek igen nagy hatékonysággal tudtak termelni), a hazánkban jelentkező kínálati többlet végül a korábban említett kiugróan alacsony ár kialakulásához vezetett. Külön érdekesség, hogy a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt a megszokottnál jóval nagyobb villamosenergia árkülönbözet alakult ki az európai országok között (pl. magyar-román piac között: 140 EUR/MWh).
Mit hoz a jövő?
Az átalakuló villamosenergia-rendszer következtében egyre gyakrabban alakulhatnak ki negatív árak a magyar energiatőzsdén is, hiszen amíg 2023-ban egész évben 93 negatív vagy nullás árú óra volt, addig idén a bejegyzés írásakor (2024.06.19.) már 194 óránál járunk. Ezek mellett azonban időszakosan kifejezetten magas árak is megjelentek a másnapi, illetve napon belüli piacon. Ezen (látszólag) ellentétes irányú folyamatok okairól fogunk írni a következő posztban.
